THE GS WEB SITE



SÁNDI EMIL ÖNÉLETRAJZA

A HÁBORÚ UTÁNI MAGYARORSZÁGON

In English

Tartalomjegyzék


Több mint egy hónapi utazás után 1945 júniusában érkeztünk Pécsre, a vasút működött. Első dolgom az volt, hogy kimentem az állomásra és megkértem az állomásfőnököt, hogy kérdezze meg telefonon budafoki kollegájától, hogy szüleim életbenmaradtak-e. Rögtön megtudtam, hogy megvannak, otthon vannak. Beszálltunk a zsúfolt vonatba (az ablakon keresztül) és néhány óra múlva elbúcsuztam Ri-től, és leszálltam Budafokon. Otthon találtam őket, a házat már nagyjából rendben, sőt azt is megtudtuk egy héten belül, hogy öcsém, Ottó is megvan. Hazaérkezett Boros kis-Béla és mondta, hogy Ottó kórházban volt, kiütéses tífuszt élt túl, de már jól van és útban van Ausztriából, ahova a németek vitték, és ahol az amerikaiak felszabadították. Így a család egyben volt, de budapesti ága nagyon megcsonkult, ahogyan már írtam.

Ottóval azután elmentünk és tagnak jelentkeztünk a Magyar Kommunista Párt budafoki szervezeténél. A párttitkár:  Sebes Gusztáv, aki néhány évvel azelőtt a magyar futball-válogatott tagja volt, a háború után ugyanannak az edzője, és később a híres "Aranycsapat" szövetségi kapitánya.

Minden nagyon simán ment, Budafokon akkor már túl voltak azoknak a sváboknak a kitelepítésén, akik a Volksbund, a német nemzetiszocialista párt által szervezett mozgalom tagjai voltak. Budafokon csak ezeket telepítették ki Németországba, mert a budafoki svábok nagyrészt gyári munkások voltak, és tagjai a Szociáldemokrata Pártnak. Akik helyükre, házaikba jöttek, azok viszont főleg csehszlovákiai magyarok voltak, akik nem politikai okokból, hanem csupán nemzetiségük miatt kerültek kitelepítésre.

Apám dolgozott, én pedig állás után néztem. Nem volt sok lehetőség. A legtöbb gyár még romokban hevert, nem vegyészekre, hanem építőmunkásokra volt szükség. Végül a Szervita gyógyszergyárba vettek fel, ez egy új kis gyár volt, ahol többek között néhány szulfonamid-készítmény szintézisét, klóretil előállítást és hasonlókat csináltam, a klóretil előallítását néha éjszakai műszakban. A gyár tulajdonosa és igazgatója Ráth (Róth) István volt, egy erdélyi vállalkozó, aki, úgy sejtem, azon keresett pénzt, hogy összeköttetései révén egy ideig az ő kezében volt a Magyarországon gyártott ópiumszármazékok exportja: nem tudom, hogy ezek a származékok mindig valódi, hivatalos ciműkre érkeztek-e. Mindenesetre a jó összeköttetések egyik jele az volt, hogy Ráth István lánya ösztöndíjjal utazott Svájcba az akkori miniszterelnök, Nagy Ferenc lányával együtt, majd mikor Nagy Ferenc éppen külföldi úton volt, Rákosi-ék átvették a hatalmat és üzentek Nagy Ferencnek: ha kintmarad, családját és vagyonát utánaengedik. Kint maradt.

Ráthnak összeköttetése volt Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nóbel-díjas szegedi (és budapesti) egyetemi tanárral, a C-vitamin fölfedezőjével is, akinek közreműködésével ATP-t állított elő a Szervita gyár, úgy, hogy Szent-Györgyi Albert jelenlétében, és az én jelenlétemben, behoztak egy lovat a laboratóriumba, leütötték, szakszerűen és a vágóhídi munkások gyors munkája nyomán a ló izmai 10 percen belül, már megdarálva voltak egy alkohollal teli medencében. Később Ráth Szent-Györgyivel együtt disszidált. De akkor már nem dolgoztam a Szervitában.

Én mindenesetre olyan munkát szerettem volna, ami kutatással jár, még akkor is, ha kevesebb lesz a fizetésem, és ezért apám egyszer elvitt az Országos Közegészségügyi Intézetbe (OKI, az OKK egyik elődintézménye), az igazgató, Gortvay György, apámnak évfolyamtársa volt az egyetemen, szintén tagja volt a Galilei körnek. Megkérdezte apámtól, hogy harcos kommunista vagyok-e. Miután erre tagadó választ kapott, felvett, és Sós József élelmezésegészségügyi osztályába irányított. Mikor Ráth Istvánnak megmondtam, hogy otthagyom a Szervitát és elfogadtam egy állást az OKI-ban, azt mondta: megkapod az itteni fizetésedet még hat hónapig, meg voltunk veled elégedve. Ez nekem jó volt, hiszen a Szervitánál 400Ft/hónap volt a fizetésem, az OKI-ban pedig csak 270Ft.  De Ráth persze azért volt ilyen nagyvonalú, mert azt hitte, hogy az OKI gyógyszerellenőrző osztályára kerülök, ami neki jó összeköttetést jelentett volna.

Sós Józsefnél a munkám leginkább arra irányult, hogy beküldött és gyanús ételmintákat vizsgáltam esetleges mérgező fémek jelenlétére (ólom, higany, arzén), vagy más szennyező anyagokra, mint növényvédőszerek, stb. De bőven akadt gyárlátogatás, mezőgazdasági üzemek látogatása. Rövidesen Sós Józsefet kinevezték  egyetemi tanárnak, és az  osztály pedig amelyben dolgoztam, a Fővárosi Vegyvizsgáló Intézet néhány részlegével együtt önálló lett, ez lett az Országos Élelmezéstudományi Intézet (OÉTTI, röviden ÉTI). Igazgatója Tarján Róbert (1913-1979) lett, és az én főnököm az Élelmiszer-Toxikológiai Osztály vezetője, a fővárosi intézetből átjött Cieleszky Vilmos

Osztályunkon volt még Székácsné Dénes Anna, vegyész, akivel sokat dolgoztam együtt. Ezt a Dénes Annát, férjével együtt azután Sztálin halála előtt valamivel letartoztatták, mert elő akarták készíteni, szovjet mintára, a magyarországi orvos pert. Sztálin halála után rövidesen kiengedték őket, bocsánatkérés nélkül. Anny rögtön megkapta elmaradt fizetését, férje, István, aki az OKI-ban dolgozott, nem kapott semmit vissza. Ezenkívül egy ideig nálunk dolgozott Angyal Gyuri is, akivel igen jóban voltam. Ő is Debrecenből jött, mint Cieleszky Vilmos, de valami okból, amit előttem egyikük sem tisztázott, nem voltak jó viszonyban. Gondolom, Cieleszky még Debrecenben megengedte magának, hogy antiszemita módon viselkedjen. Pesten ezt már nem tette nyíltan: igen óvatos, mondhatnám gyáva ember volt, soha sem lépett be egy pártba sem, de viselkedésén meg-meglátszott, hogy hogyan gondolkodik. Angyal Gyuri azután más osztályra került, de engem mindig tájékoztatott munkájáról, és, gondolom, néha segítségére voltam. Osztályunkon egy ideig még jelen volt Molnár Margit is, de, mint mondom, jelen volt, de nem igen produkált olyasmit, amire emlékeznék.

Osztályunkon főleg analitikai munka folyt, de véletlenül úgy fordult, hogy Magyarországon elsőként vezettük be a polarográfiát, egy elektrokémiai módszert amit a prágai Jaroslav Heyrovský (1890-1967) talált fel, aki ezért Nobel-díjat  kapott 1959-ben. A polarográfia egy csepegő higanyelektródával történő elektrolízisen alapul1 és metodikája eléggé munkaigényes és elég nagy fizikai-kémiai felkészültséget kíván. Eredetileg úgy volt, hogy én megyek ki Prágába Heyrovský-hoz tanulmányútra, de az utolsó pillanatban visszavonták útlevelemet, és helyettem Cieleszky utazott ki hozzá. Őt, bár nem volt tagja a kommunista pártnak, mégis megbízhatóbbnak vélték, mint engem. Talán azért mert nem is tudott magyaron kívül más nyelven beszélni.

Az első közleményem Magyarországon az aszkorbinsav polarografikus meghatározása, ami különösen azért volt érdekes, mert nem az elektródán történő redukción alapul, hanem oxidáción: ez tehát “fordított fázisu” polarográfia volt, ami akkor újdonságnak számított. Tulajdonképpen ez is olyasmi volt, mint az olasz közleményem: a továbbiakban is igyekeztem inkább kevés munkával valami újat csinálni, mint sok munkával, adatgyüjtéssel hozni össze egy közleményt. De azért volt részem sok ú.n. rutinmunkában is, Svájcban sok száz piknométeres, tehát nagyon munkaigényes alkoholmeghatározást végeztem, a toxikológiai osztályon pedig nagyon sok kvantitatív analitikai munkát, pl. arzénmeghatározást ételekben, permetezett gyümölcsökön.
 

De itt most nem akarok kitérni munkám részleteire, hanem majd csatolom közleményeim jegyzékét.
 


1 Heyrovský beszéde a polarográfiáról a Nobel-díj átvétele alkalmából itt megtalálható (angolul).


Copyright Gabor Sandi 1998-2024

Disclaimer: Everything on this site was written and/or prepared at the author's discretion. The author has tried to be accurate where facts are presented, but this does not mean that these facts are necessarily accurate. People needing more reliable information should refer to appropriate sources presented, on the Internet or elsewhere, by authoritative professional or academic bodies.

To get in touch with the webmaster, send an e-mail to g_sandi at hotmail.com.

Flags on this site are from the FOTW Flags Of The World website.

Valid HTML 4.01!